Mi áll a devizaárfolyamok
hátterében?
Mint
sokan tudják az első értékpapírok egy "ígéretet" testesítettek meg, egy
ígéretet, hogy a kibocsátó bank annak bemutatása esetén bizonyos mennyiségű
aranyra váltja be azt. Az ilyen rendszereket úgynevezett rögzített vagy fix
rendszereknek nevezünk. Természetesen még a kezdetekben is léteztek tőzsdei
manipulációk a "rögzített "árfolyamok ellenére, aki szeretne jobban
elmerülni a témában keressen rá John Law nevére, aki a világ első ismert monetáris
lazítását hajtotta végre Franciaországban az XVIII. század első felében.
A
legutolsó ilyen rendszert, amely 1946 és 1970 között volt hatályban
Bretton-Woods-i rendszer néven az USA-ban, 1971 a lebegő árfolyamos rendszer
váltotta fel. Itt a pénz mögött álló gazdasági teljesítmény az elsődleges
meghatározó szempont, csak úgy mint egy részvény és a mögöttes cég
teljesítményének viszonyában. Természetesen azért nem lehet teljes párhuzamot
vonnunk a két jelenség között.
Kereskedés
A
devizapárokkal való kereskedésnek számos előnye van. Rengeteg devizakereszt áll
rendelkezésünkre, így mindenki megtalálhatja a neki legmegfelelőbb kockázatú
eszközt, a nemzetközi forex piacok az Ausztrál hétfői nyitástól a péntek
délutáni Hawaii zárásig nyitva állnak, így 168 órás hetünkből majd 120 órán
keresztül zavartalanul kereskedhetünk.
Devizapárokkal
való kereskedésnél mindig az egyik deviza mozgására tehetünk a másikkal
szemben, ezáltal (nem a klasszikus módon) akár short ügyletet is nyithatunk
kedvenc devizakeresztünkkel. A párok árfolyamárát egyszerű osztásos művelettel
határozzuk meg, pl. FX = GBP/USD. Vizuálisabb olvasóink kedvéért: mindig az
deviza erősödik amelyik "irányába a grafikon tart" (pl. lefelé - USD;
felfelé GBP: ha a dollár erősödik a nevezőben egyre nagyobb szám van, ergo FX
egyre kisebb és fordítva).
Deviza kockázat
A
globális piacokon rengeteg olyan termék mozog, melynek árát nem az általunk
birtokolt devizákban jegyzik. Ha ezekből is szeretnénk vásárolni deviza
váltásra kényszerülünk. Ha ki akarjuk védeni az ekkor fellépő árfolyam
kockázatot köthetünk egy határidős vagy opciós ügyletet bankunknál, mellyel egy
jövőbeni időpontra fix árat kötünk.
Hogyan határozzák meg a bankok az
árfolyamot ilyen ügyleteknél?
A
válasz a kérdésünkre összetett. Egyrészt természetesen a jelenlegi árfolyamokat
veszik alapul, másrészt a devizák piacainak kamatkülönbözete is szerepet
játszik. Utóbbi állításunk megvizsgálásához vegyünk konkrét példát, amelyben
nem vesszük figyelembe az kamatkülönbözeteket.
Az EUR/HUF árfolyam jelenleg a
300 szinten áll, EKB (Európai Központi bank) alapkamat 0,25%, MNB alapkamat
2,85%. Ha nem vagyunk megelégedve az Euroban tartott megtakarításunk hozamaival
átválthatnánk forintra, kötünk egy határidős ügyletet 300 árfolyamon. Megkapjuk
egy év múlva a 2,85% pénzünkre, visszaváltjuk eurora. Természetesen minimális
veszteségünk ekkor is van az ügyleten, hiszen a határidős és opciós
tranzakciókért a bank jutalékot számít fel.
Nos ezt a kamatkülönbözetet
felszámítják a határidős piacokon. Így előző példánkat kiigazítva euronkat 2,6%
drágábban kapjuk csak vissza (0,25%-2,85% = -2,6%). Ekkor ha 100 eurobol indultunk ki, átváltottuk 30
000 forintra, melyre megkaptuk a 2,85% kamatot (adóktól most tekintsünk el),
majd 300*1,026=307.8 EUR/HUF árfolyamon vásárolhatjuk vissza euronkat.
100*1,025=100*300*1,0285/307,8
Ez a különbözet természetesen
kétirányú, így ha forintból indultunk volna 2,6% olcsóbban adhattuk volna el
euronkat az ügylet befejeztével
Ellenirányú ügyletek
Olykor
nem mi magunk végezzünk pénzünk átváltását, ha befektetésekről van szó. Előző cikkünkben
említett befektetési alapok is végeznek devizaügyleteket, például ha forintban
denominált alap jegyeiből vásárolunk, ami később az amerikai tőzsdének vásárol
részvényeket. Ekkor az alap teljesítményét nagy mértékben befolyásolja a
befektetési idő alatti USD/HUF devizapár mozgása, mely hozhat plusz hozamot,
vagy teljesen fel is emésztheti azt. Mit tehet ilyenkor az óvatos befektető?
Ezen
kockázatok hárítására a legegyszerűbb mód egy ellenirányú ügylet kötése.
Példánknál maradva ha ebbe a befektetési alapba rakjuk pénzünket akkor e
befizetéssel egyidejűleg vegyünk forintot (USD/HUF devizapár eladása/short).
Vizsgáljuk meg ezt a példánkat is számokkal.
USD/HUF=220, 22 000 Forintot
fizetünk be az alapba, majd újabb 22 000 forintot adunk el a devizapiacon. Ha a
dollár gyengül és a USD/HUF árfolyam egészen 210 esik vissza akkor befektetési
jegyünket (22000/220)*210=21000 forintért tudjuk visszaváltani, míg short
ügyletünknél eladtunk 100 dollárt 220 árfolyamon, majd visszavásároltuk 210
árfolyamon így 100*10 vagyis 1 000 forintot kerestünk az ügyleten, mely
kompenzál minket 1 000 forintos veszteségünkért.
Ha a dollár erősödne 230=USD/HUF árfolyamra 23 000 forintot kapnánk vissza
(22000/220*230) míg a 220=USD/HUF eladott 100 dollárunkat szintén magasabb áron
vásárolhatnánk vissza, tehát dolláronként 10 forintot vesztettünk, ami megint
kiegyenlíti a másik ügyletünket.
Mint bemutattuk a devizákat rendkívül széles körben lehet használni a direkt befektetésektől, a mindennapi spekuláción vagy day-trade-en át egészen a fedezeti ügyletekig. A körültekintő befektető nem engedheti meg magának, hogy ezen eszközök hiányozzanak "fegyvertárából".
Mint bemutattuk a devizákat rendkívül széles körben lehet használni a direkt befektetésektől, a mindennapi spekuláción vagy day-trade-en át egészen a fedezeti ügyletekig. A körültekintő befektető nem engedheti meg magának, hogy ezen eszközök hiányozzanak "fegyvertárából".
